A lakásokban többségében használatos monosplit klímaberendezéseknél egy helyiséghez egy beltéri egység és egy kültéri egység tartozik. A tévhittel ellentétben a split klímák jellemzően nem cserélik a levegőt: a beltéri egység csupán cirkuláltatja a benti levegőt.

Ha egy helyiségbe mikroorganizmusok kerülnek, akkor azok a természetes légáramlásnak megfelelően eloszlanak a levegőben és a felületeken. Amikor bekapcsoljuk a monosplit klímát, akkor a keletkező mesterséges légáram következtében a levegő és vele együtt a por, illetve az ott lévő kórokozók átrendeződnek.

Pusztán a klíma bekapcsolásától azonban nem lesz több vírus a helyiségben, ha pedig nem volt, akkor nem is keletkezik.

A veszélyt az jelenti, ha egy vírushordozó a lakásba lép, és tüsszentéssel, illetve kilégzéssel megfertőzi a levegőt. Az otthoni klímahasználat tehát önmagában nem fokozza a vírus terjedésének kockázatát.

Mi a helyzet a központi klímaberendezésekkel?

Vendéglátóhelyeken és irodákban is sok helyütt központi klímarendszerek működnek. Ezek annyiban különböznek az előző verziótól, hogy egy központi klíma több helyiséget is kiszolgál, ebből következően keveredhet egymással a helyiségek levegője. Mivel nem tudjuk ellenőrizni, hogy ki fordul meg a különbözőterekben, cseppfertőzéssel terjedő járvány idején nem javasolt az ilyen típusú belső keringetésű készülékek használata, mert képesek a levegőben képződő aeroszolt nagyobb területen – akár több helyiségben – szétszórni. Ez történt egy vuhani étteremben is, ahol kilenc ember bizonyítottan attól fertőződött meg koronavírussal, hogy a klímaberendezés épp rájuk fújta a helyiség más pontján vacsorázó, tünetmentes hordozó által kilélegzett levegőt.

Mire szolgálnak a szűrők?

Sem az egyszerűbb split klímákban lévő por- és pollenszűrők, sem a komolyabb berendezések összetettebb, akár többrétegű szűrőrendszerei nem alkalmasak a vírusok és baktériumok tökéletes kiszűrésére. Bár a komolyabb split klímákban speciális szűrők (plazmaszűrő, UV-szűrő, fotokatalitikus szűrő és egyéb speciális légszűrők) gátolják a baktériumok és vírusok megtelepedését, és ezzel segítik tisztán tartani a helyiség levegőjét, ezen technológiák fejlesztésekor nem a járványok megelőzése volt a cél. 

Kizárólag a kórházak műtőit és a mikroelektronikai gyártóbázisok úgynevezett tisztatereit ellátó speciális légtechnikai rendszerek tartalmaznak a kórokozók kiszűrésére is alkalmas HEPA szűrőket.

 Ezzel együtt a koronavírus-fertőzést okozó SARS-CoV-2 mellett számos egyéb vírus, baktérium és gomba miatt is kiemelt fontosságú ezeknek a berendezéseknek az alapos és rendszeres fertőtlenítése.

Mi a teendő a nagyobb közösségi épületekben?

Az irodaházak és nagy kereskedelmi egységek, például plázák esete ettől eltérő. Ezekben szintén lehetnek a split klímákhoz hasonló rendszerek, de inkább az a jellemző, hogy a hűtő/fűtő alaprendszer mellett külön légtechnikai rendszereket is kiépítettek. Ezek elsősorban friss levegővel látják el az épületet, amellett hogy a hűtésben és a fűtésben is szerepük van.

Ha egy irodaépületben van légtechnika, az általában a kültérből juttat be a helyiségekbe előkezelt, szűrt friss levegőt, és az elszíváshoz egy másik légcsatornát használ. Ám egyes régebbi, főleg a 2010-es évek előtt telepített rendszerek még visszakeverést is alkalmaznak, ezekben tehát részben a belső levegő is kering. Ha tehát koronavírus kerül a légáramba, ezek a készülékek szétosztják a teljes rendszerben a kórokozókat. Ezért, ha van ilyen visszakeverés, és az elzárható, akkor azt most el kell zárni. Ha nem lehet, akkor a rendszert ajánlott leállítani.