Az új energia árak kihirdetése óta a meglévő fűtési rendszerünk költségei sokunkat foglalkoztat, és látva a számokat, mindenki, aki jelenleg gázzal fűt, szeretné azt egy jóval költséghatékonyabb rendszerre cserélni. 

Mindenképp kérjük ki szakember tanácsát, ne pánikszerűen akarjunk a gázfűtéstől vagy a vegyes tüzelésű kazánjainktól megszabadulni. Gondoljuk át alaposan, milyen szigetelésű házban lakunk, mekkora összeg áll rendelkezésünkre, és milyen rendszert szeretnénk választani. Amit még fontos figyelembe venni, amennyiben a fűtési rendszerünk korszerűsítése mellett döntünk, hogy el kell fogadnunk azt, hogy ez nem megy sprint futam.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fűtésre is alkalmas klíma telepítéséhez könnyebb és gyorsabb szakembert találni, mint a hőszivattyú rendszer kiépítéséhez. A klímaberendezések telepítése során nem kell a meglévő fűtési rendszerekhez hozzányúlni. Viszont egy levegő-víz hőszivattyú kivitelezésekor többféle szakemberre is szükség van, hiszen itt a már a meglévő felületfűtési rendszerre kell rácsatlakozni, vagy úgy kiépíteni azt, hogy az valóban később hosszú távon hatékonyan tudjon működni.

Régi építési otthonok esetén a megfelelő döntés: a teljes felújítás

A teljes felújítási folyamat egy energetikai felméréssel és felújítási terv készítésével kezdődik. Ezt követően célszerű kicserélni a régi nyílászárókat modern 3-5 rétegű ablakokra, majd elvégezni a szükséges (homlokzat, padlásfödém, tető, pincefödém) szigetelési munkákat. A folyamatot a fűtésrendszer korszerűsítése zárja, amely keretében akár napelem rendszert is telepíthetünk ingatlanunkra.  

A teljes felújítás drága lesz

Egy úgynevezett kádár-kocka jellegű családi házban, amelyből hazánkban jelenleg a Wikipédia szerint 844 ezer található, és annak fűtését vegyes tüzelésű kazánnal és központi fűtéssel biztosítják, önmagában a levegő-víz hőszivattyú telepítése nem rentábilis és nem is fogja biztosítani a megfelelő hőigényt. Ebben az esetben a teljes felújítás esetén egy teljesen új felületfűtési-hűtési rendszert kell kiépíteni. Ne feledjük, hogy egy hőszivattyú berendezés bekerülési költsége legalább 2,5 millió forint, ezzel együtt a teljes felújítás akár 8-10 millió forintra is rúghat. 

Igényeljünk H-tarifát

A H tarifa megújuló energiaforrás, hőszivattyú, fűtő-hűtő klímaberendezés esetén igényelhető. A hőszivattyúkhoz is igényelhető GEO tarifától eltérően a H tarifa a kedvezményes időszakon belül folyamatosan rendelkezésre áll, ami azt jelenti, hogy a különálló mérőóra minden év október 15 és április 15 között kedvezményes tarifával számol.
A H-tarifa igénylése esetén rögtön érdeklődjünk szakembereinknél, hogy az otthonunkba érkező betáp kábel hálózati teljesítménye elegendő-e. Elképzelhető, hogy azt bővíteni kell 32 amperra, ami akár további több ezer forintos költséggel is járhat.
Amennyiben pedig már ilyen mértékben költünk az ingatlan felújítására, akkor azt is érdemes ellenőriztetni a villanyszerelőnkkel, hogy otthonunk kábelezése megfelelő-e. A régi, elavult alumínium kábelekre nem kötik rá a szakemberek a beszerzett berendezéseket. Amennyiben bővebben szeretnénk a kérdéssel foglalkozni, a 70/2009. (XII. 4.) KHEM rendeletben tudunk tájékozódni. 

Túlméretezés

Kerüljük el a túlméretezésből adódó kellemetlenségeket. A rendszer méretezését minden esetben alapos hőterhelési számításokra kell alapozni. Az új épületek esetében ezek az adatok, számok már a tervezés korai szakaszában meghatározhatók. Meglévő épületeknél a számításhoz az épületek korabeli terv dokumentációjából származó számokat kell használni. Az energiatanúsítványból származó értékek viszont nem használhatók a hőszivattyú rendszerünk méretezésére.
Gyakori probléma, hogy régebben épült ingatlanok esetén hiányoznak vagy pontatlanok a rendelkezésre álló adatok. Ezért a szakemberek túlméretezik az adott rendszert, nem mernek egy gyengébb teljesítményű hőszivattyút beépíteni, inkább a nagyobb kapacitással rendelkező készülék mellett döntenek. Ez azért rossz döntés, mert az így kialakított rendszer a legrövidebb idő alatt akarja fedezni a szükséges hőigényt, és ezáltal nagyon rövid az üzemideje, sokszor és kevés ideig működik, így jelentősebb kopásnak van kitéve.

Ügyeljünk a bivalencia pont helyes meghatározás

A tervezés szempontjából is kulcsfontosságú az a kérdés, hogy egy hőszivattyú mikor tudja még fedezni az épület hőszükségletét. Ezért szükség van a bivalencia pont meghatározására. A hőszivattyús rendszer bivalens méretezése azt jelenti, hogy egy meghatározott külső hőmérsékletnél, vagyis az úgynevezett bivalencia pontnál alacsonyabb hőmérséklet esetén kiegészítő hőforrás is/vagy biztosítja a fűtést és a melegvíz ellátást.
Gazdaságosan bivalens fűtési rendszert föld- és vízhős hőszivattyúknál lehet üzemeltetni, mert a hőszivattyúk által előállított hőenergia egységárai nem függnek a külső hőmérséklettől. Ebben az esetben komolyabb bekerülési és karbantartási költséggel kell kalkulálni, mert jóval bonyolultabb vezérlésre lesz szükség. Ezért ezt a kérdéskört érdemes alaposan átbeszélni a hőszivattyút telepítő szakemberrel.

Gazdaságossággal kapcsolatos gondolatok

Az, hogy a hőszivattyú az ökológiai előnyök mellett pénzügyileg megtérül-e, több tényezőtől is függ. Ezért is fontos, hogy a rendszer tervezésekor ne csak a hőigény pontos kiszámítása legyen fontos, hanem az, hogy a rendszerünk milyen időközönként vesz fel energiát. Ha egy új épületben padlófűtést építtetünk be, ez csökkenti a többletigényt, mivel az esztrich maga tárolja a hőt, és így mint egy úgynevezett hőtárolós kályha működik.

Csővezetékek pontos méretezése

A hőszivattyúk tervezése és telepítése során nem ritkák a rendszerhidraulikai hibák, ezért a hőelosztást és a hőátadást gondosan elő kell készíteni. Ezért fontos számításba venni a csővezetékek méreteit és a szükséges vízmennyiség keringtetését. A rendszer kiépítésekor a szakembernek ügyelni kell arra, hogy a hőszivattyú képes legyen a fűtőfelületnek a keletkezett hőt problémamentesen átadni. Ha ez nem így van, akkor úgynevezett nagynyomású zavarok léphetnek fel.

Ügyeljünk a zajkibocsátás mértékére

Míg a talajvízből vagy geotermikus hőből energiát nyerő hőszivattyúk az épületen belül viszonylag csendesen működnek, addig a levegős hőszivattyúkról már ez nem mondható el. A teljesen vagy részben a szabadban felállított modellek zajkibocsátása néha jelentős, ami nem csak a szomszédokat, hanem minket is zavarhat.