Szinte folyamatos a vita, vagyis inkább a kutakodás, gondolkodás a tél beköszöntével, milyen fűtési mód mellett tegyük le a voksunkat.
A 2022-es rezsiár-növekedés pedig azokat a fogyasztókat is újratervezésre késztette, akik korábban kényelmesen „elvoltak” az éveken át alkalmazott fűtési módszerükkel.
Mire képes a nagy hidegben hőszivattyú?
Adódik tehát a kérdés, melyik fűtési mód a leggazdaságosabb, a leghosszabb ideig tervezhető, legkomfortosabb? Korábbi cikkünkben erre is kaphatunk választ.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint – amely során először kérdeztek rá a klíma- és hőszivattyú-használatra is – a magyar háztartások mindössze 1,69 százaléka használja fűtésre is a hőszivattyút.
Hiába a közismert mondás, hogy a magyar gyorsan változtat, „térül-fordul lován”, az igazság inkább az, hogy nehezen változtatunk megszokott döntéseinken.
Az átlagos háztartásban az elmúlt évtizedekben jellemzően az államilag ártámogatott vezetékes gázt helyezték előnybe, és nem igazán terveztek olyan ingatlanfelújítást, amely akár fűtéskorszerűsítéssel, nota bene szigeteléssel járt volna.
És akkor egyszer csak annyira magas lesz a gáz ára, hogy annak mértéke már eléri az átlagos felhasználó ingerküszöbét is.
A hőszivattyú bizonyítottan alkalmas nagyon hideg időjárás esetén is
A NRGreport megvizsgálta a hideg időjárásnak az év nagy részében kitett skandináv országok tapasztalatait. Cikkükben szertefoszlatják azt a mítoszt, miszerint a hőszivattyú ne lenne alkalmas fűtésre hideg időben, vagy nagyon drága lenne az üzemeltetése.
„A hőszivattyúkról sok hamis mítosz kering. Egyes olaj- és gáztermelő országok, például Oroszország, egyes emberek, egyes ágazatok, egyes vállalkozások nem akarják ezt az átállást. Igen, a hőszivattyúk hideg éghajlaton is működnek. Igen, a hőszivattyúk működnek a régi épületekben.” – idézi a portál Caroline Haglund Stignor-t, a svéd RISE Research Institutes kutatóját, aki szerint a hőszivattyúk még mindig hatékonyabbak és környezetbarátabbak, mint más lehetőségek.
A hideg klímájú levegőforrással működő hőszivattyúk akár kétszer hatékonyabbak lehetnek, mint az elektromos fűtés – derül ki a Regulatory Assistance Project (RAP) független csoport tanulmányából. Ez akkor igaz, ha a külső hőmérséklet -30 Celsius-fokig csökken.
A hőszivattyú üzemeltetése gazdaságosabb, mint gondolnánk
A hőszivattyúk az energiahatékonyság eszközei, mivel minden felhasznált kWh villamos energia körülbelül három-öt kWh hőenergiát termelnek. Ezért a hőszivattyúk kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és jelentős anyagi megtakarítást tesznek lehetővé a fogyasztók számára.
A portál arra is emlékeztet, hogy bár a nemzetközi helyzet miatt magasabb áramárral kell kalkulálnia a norvégoknak is, mégis egyre több hőszivattyút vásároltak és építettek be.
A „kinyert” energia szempontját is figyelembevéve a földgázzal működő kondenzációs kazán segítségével elérhető 10 Ft/kWh energiaköltséget csak egy hőszivattyús rendszer tudja tovább csökkenteni – ezt már a növekedés.hu cikke állapítja meg.
Hozzáteszik, igaz, hogy a hőszivattyú elektromos árammal működik és a legkedvezőbb tarifája a 23,50 Ft/kWh, de a hőszivattyúk esetében ott az a bizonyos jósági fok (COP), ami azt jelenti, hogy 1 egység befektetett elektromos energiával hány egység hőenergiát tudunk, például egy levegő-víz hőszivattyú segítségével a környezeti levegő hőtartalmából kinyerve – a fűtési rendszerünk számára hasznosítani. Ilyen esetben az 1 kWh hőenergia már csak 8-9 Ft-ba kerül (COP=>3).
Persze ez még kedvezőbb lehet, ha bevezetjük a H-tarifás elszámolást, amellyel az áram díja akár 23,52 forint is lehet kilowattóránként.
Érdemes tehát számolni egyet, és bár a jelenlegi gazdasági és szabályozási viszonyok mellett nehéz tűpontosan látni a beruházás megtérülését, bátran kijelenthető, hogy hosszabb távon minden bizonnyal megéri a hőszivattyút fűtési célból is használni, különösen figyelembe véve a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat.
Új klíma vásárlása esetén érdemes már előre megkérdezni klímaszerelő véleményét, akik közül a klímaszerelő.hu-n országosan is elérhető adatbázisból válogathatunk!
Fotó: Freepik
