Számos klímaberendezés nem csak a szobahőmérséklet hűtésére, hanem fűtésére is használható. Bemutatjuk, hogyan működik egy ilyen készülék, és megéri-e egyáltalán a klímaberendezést fűtőberendezésként is használni.

A légkondicionáló napjainkban reális fűtési lehetőség a gázzal szemben

Hűtés, fűtés és párátlanítás, a modern klímaberendezésekkel ma már mindez lehetséges. A klíma fűtésre való alkalmazása ésszerű döntés, különösen a modern lakásokban és a jó szigetelésű új házakban. Mindenekelőtt akkor, amikor a fűtési funkció mellett automata nappali szellőztetésre is szükség van. Ez megakadályozza a nedvesség és a penész kialakulását.
A fűtési funkcióval rendelkező klímaberendezés és a klasszikus fosszilis fűtés kombinációja szintén logikus lépés. Például a klímaberendezést kora ősszel lehet fűtésre használni, amikor még nincs szükség a hagyományos fűtési rendszer teljes hőteljesítményére. Ezt abban az esetben javasoljuk, ha a lakásunk, otthonunk szigetelése, ablakai nem a legjobb állapotúak.
Amennyiben úgy döntünk, hogy klímával fogunk fűteni, annak használata anyagilag akkor fog gyorsan megtérülni, ha

• a hőigény nem túl nagy,
• a helyiségek jól szigeteltek,
• és a készüléket esetleg fotovoltaikus rendszerrel kombináljuk. A napelemmel kombinált klímaberendezés olyan fűtési mód, amely különösen modern és környezetbarát.

Így működnek a fűtési funkcióval rendelkező klímaberendezések

Sokunknak még mindig a légkondicionálás szó hallatán a hűvös, friss szobalevegő vagy az autó kellemes légtere jut eszünkbe. Sokan azonban nem tudják, hogy a modern klímaberendezések már fűtésre is használhatók. Ezek a modern klímaberendezések a hőszivattyú működési elvéhez hasonlóan üzemelnek.
A hűtés során a klímaberendezésben a hűtőközeget a kompresszor segítségével sűríti. A hűtőbordákban a cseppfolyósított anyag elpárolog, amely segítségével hűvös légáramlás jön létre, amely lehűti a helyiséget. Minél jobban lehűti a klímaberendezés a belső teret, annál több hőt termel, amely kifelé távozik. Annak érdekében, hogy a légkondicionáló fűtő berendezéssé váljon, ezt a folyamatot egyszerűen megfordítjuk. A hűtőközeg elpárolog a kültéri egységben, majd lecsapódik. A berendezés a külső levegőből elnyeli a hőt és visszaengedi azt a belső térbe.

Milyen költségekkel jár mindez?

Mivel a klímaberendezések elektromos árammal működnek, figyelemmel kell kísérnünk a villamosenergia tarifáját. Napjainkra ez különösen igaz, mivel augusztustól, az eddigi formájában megszűnik a lakossági áram- és gázfogyasztásra érvényes rezsicsökkentett árszabályozás. A kormányrendeletben meghatározott mennyiségig minden lakossági felhasználónak megmarad az eddigi áramdíj. Ezen mennyiség felett a szolgáltatónak azonban már piaci árat kell fizetnünk (2022. augusztus 1-ét követő energiafogyasztásra).
A rendelet lakossági átlagfogyasztás esetén kedvezményes áron áramból évi 2523 KWh-át (havi 210 kWh) tesz lehetővé. Az áram kedvezményes ára normál tarifa esetén 36,9 forint/kWh. A kedvezményes mennyiség feletti fogyasztás esetén az áram augusztustól már 70,104 forint/kWh, vagyis a duplája. Ez még mindig kedvezőbb, mint a gázár! 

Az, hogy mekkora a klímaberendezés üzemeltetési költsége, a légkondicionáló teljesítményétől és a használat időtartamától függ. A költségek nagyjából hasonlóak, mint az elektromos fűtőberendezés esetén. Kilowattóránként 70,104 forintos áramár mellett egy 1000 watt teljesítményű klasszikus klímaberendezés üzemeltetése óránként 70,104 forintba kerül. Ha napi tíz órát működik, akkor a hűtési költség légkondicionálóként napi 700 forint vagy havi 21 ezer forint. Ha egy családi házban négy készüléket használnak, az havi 84 ezer forint hűtési költséget jelentene. Miért a magasabb áramdíjjal számoltunk? Mert még egy modern klímaberendezésnek is a havi energiaigénye 220 KWh körül mozog, ami meghaladja a rezsicsökkentett energia igény alapját.
De a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz, vagyis a fűtési funkcióval rendelkező klímaberendezéshez használható a H-tarifa.
Ennek a tarifának a legfontosabb jellemzője, hogy csak október 15-től április 15-ig vehetjük igénybe. Ez azt jelenti, hogy a teljes fűtési szezonban a rendelkezésünkre áll. Előnye, hogy ebben az időszakban, a Geo tarifával ellentétben egész nap igénybe tudjuk venni. A H-tarifának a legalacsonyabb díja 23,54 Ft/kWh, de a rendelet úgy fogalmaz, hogy a normál tarifa áránál soha nem lehet magasabb a díja.

A klímaberendezéssel történő fűtés hátrányai

Amennyiben nem kedveljük az állandó légáramlást, akkor ez számunkra mindenképp negatívum. Ahhoz, hogy a meleg levegőt a berendezés a szoba alsó részeibe szállítsa, a légkondicionáló rendszernek lefelé kell fújnia azt. Ez állandó légáramlást hoz létre, ami hosszabb használat esetén kényelmetlenné válhat, és kiszáríthatja a levegőt. Ennek elkerülése érdekében a fűtésre használt klímaberendezéseket a padló közelében kell elhelyezni.
A másik zavaró tényező, amire érdemes odafigyelni, mielőtt döntést hozunk, az a zajképződés, mert a klímaberendezések a belső tér hőigényéhez igazítják ventilátoraik teljesítményét. Ha azonban egy helyiség különösen nagy hőmennyiséget igényel, akkor a légkondicionáló rendszer zavaró működési zajokat kelthet.

Elektromos fűtést vagy légkondicionálót válasszak?

A klímaberendezés előnye, hogy képes hűteni, fűteni, szellőztetni és párátlanítani. Ezt a sokrétű felhasználási lehetőséget egyetlen más berendezés sem tudja biztosítani. Egy modern, megfelelő hőszigeteléssel rendelkező lakóépületben ezért mindenképp hasznos egy fűtési funkcióval rendelkező klímaberendezés. A klíma egyszerre használható a lakóterek szellőztetésére és helyiségek párátlanítására, és a penészképződés kockázatának csökkentésére.
Amennyiben szeretnénk összehasonlítani az elektromos fűtés és a klíma hatásfokát, akkor a COP érték az, amely az elektromos fűtésre alkalmas készülékekre vonatkozó adatokat tartalmazza. A COP egy rövidítés, amely angolul annyit tesz: coefficient of performance, aminek a magyar jelentése, hogy teljesítmény együttható.
Ez az érték egy arányszám, ami azt mutatja meg, hogy az elektromos készülék mennyire hatékonyan tudja felhasználni az energiát. A COP érték az 1kW-tal felvett és leadott hőenergia mértékét jelöli. Az elektromos radiátoroknál ez az érték 1 környékére tehető, azaz 1kW felhasznált áramból 1kW hőenergiát tudnak ezek a készülékek előállítani. A klímáknál ez az érték jóval magasabb, mivel ezek a berendezések sokkal gazdaságosabban használják fel az energiát. A fűtésre alkalmas klímáknál ez az érték 4 körüli értékre tehető.

Hogyan tudjuk még költséghatékonyabbá tenni klímaberendezésünket?

Erre a legjobb megoldás, ha napelem rendszerrel egészítjük ki klíma rendszerünk. Erről készült cikkünket itt olvashatod.

Összefoglalva: a légkondicionálót fűtőberendezésként akkor érdemes felszerelnünk, ha a helyiségeink nagyon jól szigeteltek, és lehetőleg a működésükhöz az áramot a saját napelem rendszerünk biztosítja.