Horváth Viktor, a Technológiai és Ipari Minisztérium főosztályvezetője a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kiút a rezsiválságból című rendezvényén vázolta a kormány elképzeléseit. A főosztályvezető elmondta, hogy várhatóan a napelemes és az otthonfelújítási támogatás is meg fog változni. 

A kormány tervei szerint a közeljövőben a lakossági pályázatoknál már nem lehet majd csak napelemre pályázni, hanem az otthonok teljes energetikai felújítása lesz a cél. Mert a régi építési otthonok esetében a megfelelő döntés: a teljes felújítás. Abból jóval több van hazánkban, mint újépítési lakó ingatlanokból.
Ezeknek a pályázatoknak a feltétele az lesz, hogy minimum 30 százalékos energiamegtakarítást érjen el az ingatlan. Emellett a múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta, hogy a kormány az energetikai spórolás terén nagyban számít a split klímákra: „Senkit nem beszélnék le, ezzel jelentős energiatakarékosság elérhető, ez nem vitás, de ami alapvetően és érdemben segít, az a split klíma. Tehát senkit nem beszélnék le arról, hogy egy öreg hűtőt lecseréljen egy újra, mert ezek mind segítenek. De, ami ma a gázfűtés kiváltásánál valóban nagyságrendi segítséget jelent, az a split klíma beszerelése. Nézzük, hogy mennyi áll rendelkezésre, és lehet, hogy fogunk a split klímára vonatkozóan ilyen programot hirdetni.”

Ebben az esetben pedig majd az lesz a kérdés, hogyan számoljuk ki, hogy mennyi az adott klímaberendezésnek a teljesítménye, hogy a 30 százalékos megtakarítás garantált legyen? 

A légkondicionáló mértékegységei

A BTU és a watt az a kettő mértékegység, amiben a gyártók megadják a klímák teljesítményét. Ezért a megfelelő klíma kiválasztásánál két mértékegységre kell nagyon odafigyelni. A BTU a "British Thermal Unit" rövidítése, amely meghatározza azt az energiát, amely szükséges egy font víz egy Fahrenheit-fokkal való felmelegítéséhez. Azonban nem a BTU hanem számunkra a BTU/h mértékegység az, ami fontos, azaz az óránkénti hűtési teljesítmény. 1000 BTU/h 293,071 wattnak felel meg. Ha a megfelelő eszköz vásárlásakor találkozunk a BTU meghatározásával, és szeretnénk tudni annak wattban mért megfelelőjét, egyszerűen szorozzuk meg a wattot nagyjából hárommal, és az egyszerűbb számolás érdekében kerekítsük is fel.

Hogyan számolhatjuk ki a klímaberendezés áramfogyasztását?

Ha ki szeretnénk számolni a klímaberendezés áramfelvételét, nem feltétlenül a hűtési teljesítmény a döntő. Sokkal fontosabb a készülék elektromos teljesítménye vagy fogyasztása, ez pedig wattban van megadva. Ezért a klímaberendezés teljesítményét leginkább wattban számítjuk ki és adjuk meg. A klímaberendezések azonban nem működnek ugyanolyan hatásfokkal, így két különböző, azonos hűtőteljesítményű modell eltérő mennyiségű áramot igényel. Vásárláskor érdemes odafigyelni, hogy az osztott rendszerek általában hatékonyabbak, mint a monoblokkos eszközök. A körülbelüli energiafogyasztás meghatározásához szorozd meg a készülék energiafelvételét az üzemórákkal és az áramfogyasztással. 

Mit nevezünk „hűtési terhelésnek” és hogyan számoljuk ki azt?

Ha ki szeretnénk számítani azt a hűtési vagy fűtési teljesítményt, amelyre a berendezésnek egy helyiség hőmérsékletének szabályozásához szüksége van, először a helyiség méretét használjuk iránymutatóként. A helyiség méretétől függően hogyan tudjuk ezt kiszámolni? A hűtési terhelés kiszámításához 60-100 W/m² referenciaérték (a helyiség várható terhelésétől függően) alkalmazható. A helyiségenként szükséges hűtési teljesítmény értékét a következő szabály alapján kaphatjuk meg. A helyiség négyzetméterben kifejezett területét hatvannal (jó szigetelés esetén), vékony szigetelés esetén 100 watt-tal kell megszorozni. Mit jelent ez konkrétan? Egy 25 négyzetméteres helyiségnél: 25 négyzetméter x 100 W = 2500 W. A hűtési terhelést gyakran a gyártók watt helyett kilowattban (kW) adják meg. Ez alapján 2,5 kW hűtési terhelésű berendezés az, amely megfelelő számunkra.

A klímaberendezés kívánt teljesítményére hatással van a fal- és tető felületének nagysága, annak szigetelése, az ablakok hőszigetelése stb. Emiatt a kockás lap alkalmazása nem hasonlítható össze a klímatechnikus által végzett szakmai számításokkal. Ezért mindenképp kérjük ki szakember segítségét. Szakembereink szívesen segítenek a szükséges számítások elvégzésében, a megfelelő berendezés felszerelésében, beüzemelésében és természetesen a későbbi karbantartásban is.

Tipp: A szükséges hűtőteljesítményt nem kell önmagában egy légkondicionáló rendszernek biztosítania. Egy 2 kW-os hűtőteljesítményű klímaberendezés helyett választhatunk két, egyenként 1 kW-os készüléket is, ennek előnye, hogy a helyiségben a hűvös vagy a fűtött levegő egyenletesebben oszlik el.

Hogyan lehet kiszámítani a multi split klímaberendezések hűtőteljesítményét?

Miért van erre szükség? A multi split klíma hűtő teljesítményének kiszámításához különösen fontos tudnunk, hogy a kültéri egység mennyi beltéri modult vezérel. Itt a következő szabályt kell alkalmaznunk. Adjuk össze az egyes beltéri egységek hűtési teljesítményét, majd szorozzuk meg ezt a számot a 0,8-as szimultaneitási tényezővel. Tehát ha három beltéri egységünk van, amelyek egyenként 2,5 kW hűtőteljesítményűek, akkor a kültéri modult legalább 6,0 kilowattra (2 x 3 x 0,8 = 6,0) kell tervezni.  

Számításaink során vegyük figyelembe azt a hatalmas előnyt, hogy a hatékony fűtésre is alkalmas split klímánkhoz kedvezőbb árú, H-tarifás áramot igényelhetünk. Ezek a berendezések megújuló energiaforrásból képesek fűteni, mert kis teljesítményű hőszivattyúnak minősülnek. A H-tarifát október 15-től a következő év április 15-ig vehetjük igénybe, és mindezt 0-24 órában.