Akár tetszik, akár nem, az urbanizáció térhódításával egyre több időt töltünk a négy fal között: otthon, munkában vagy az iskolában. Épületeink levegőminősége azonban sokszor kivetnivalót hagy maga után. Az egyre népszerűbb klímaberendezésekkel vajon elősegíthetjük a beltéri levegő tisztulását?
A légkondicionálóban található légszűrő elsődleges feladata a készülék zavartalan működésének biztosítása. Minden split rendszerű klímában vannak légszűrőbetétek, tehát a készülékek akár ventilátorként, akár normál hűtő üzemmódban (illetve a hűtő-fűtő kombinált berendezések természetesen fűtő üzemmódban is) tisztítják a rajtuk átáramló levegőt.
A mechanizmus a következő: működés közben a légkondi elpárologtatóján kondenzvíz csapódik le, ami lecsorog a csepptálcába, majd onnan az elvezető csövön keresztül távozik. A hőcserélőn átáramló levegőben lévő por egy része szintén kicsapódik a nedves felületen. Ha elegendő kondenzvíz áll rendelkezésre, akkor a lecsapódó vízzel együtt a lerakódott por is lemosódik, és a kondenzvízzel a szabadba távozik.
Ezen a módon a légszűrők számos, egészségre ártalmas szennyeződést, például port, polleneket, állati szőrt, textilszálakat stb. foglyul ejtenek, s ezáltal csökkentik a krónikus asztmás állapot, a hörghurutot vagy egyéb légzési problémák kialakulásának kockázatát.
Egyszerű és kombinált szűrőpanelek
Az automatikus porszűrés hatékonyságát kifinomultabb szűrőrendszerekkel tovább lehet fokozni. Már egy egyszerű, aktívszenes betét is jelentősen javíthatja a levegő minőségét, de a komolyabb split klímákban speciális szűrők (fotokatalitikus szűrő, ezüst-ion szűrő, Catechin-szűrő, plazmaszűrő stb.) vagy összetett, többrétegű szűrőpanelek gátolják a szennyeződések és kórokozók megtelepedését.
Természetesen bármely szűrő csak megfelelő karbantartás (csere vagy tisztítás) esetén képes ellátni a feladatát. Az elhanyagolt készülékek még ronthatják is a helyiség levegőjét. A piszkos szűrő a pollenek, gombák, penészspórák és baktériumok melegágya, ami a szem, az orr és a torok irritációját okozhatja, sőt asztmarohamot kiváltó allergéneket, vagy influenzaszerű megbetegedéseket okozó mikroorganizmusokat juttathat a légtérbe.
Mit mutat a MERV skála?
A légszűrők különböző tisztítási képességét az úgynevezett MERV skálán mérik. Ezt a skálát 1987-ben hozta létre az Amerikai Fűtési, Hűtési és Légkondicionáló Mérnökök Társasága (ASHRAE) a légszűrők hatékonyságának jelentésére. A Minimum Efficiency Reporting Value, közismert nevén MERV (magyarul: minimális hatékonysági jelentési érték) 1-től 16-ig tartó skálán határozza meg a légtisztítás mértékét. Minél magasabb a MERV érték, annál magasabb légtisztulást jelez – a MERV 16 szűrő a részecskék több mint 95% -át a teljes tartományban befogja. Nézzük, a skála egyes tartományai milyen típusú szennyeződések kiszűrését mutatják.
- MERV 1–4: Virágpor, poratka, álló por, festékszóró por, szőnyegszálak. Alkalmazási terület: lakóterek, irodák.
- MERV 5–8: Penészspórák, hajlakk, szövetvédő, cementpor. Alkalmazási terület: lakóterek, irodák, általános kereskedelmi, ipari munkaterületek.
- MERV 9–12: ólompor, finomliszt. Alkalmazási terület: lakóterek, irodák, általános kereskedelmi, ipari munkaterületek, kórházi laboratóriumok.
- MERV 13–16: Baktériumok, tüsszögéssel a levegőbe kerülő részecskék, a legtöbb füst, rovarölő por, a legtöbb festékpigment. Alkalmazási terület: kórházi környezet.
Vannak ennél magasabb MERV besorolású szűrők is. Ezek vastagsága azonban már akadályozhatja a légkondicionáló berendezések légáramlását, ezért csak speciális körülmények között, például kórházi műtőket vagy mikroelektronikai gyártóbázisok úgynevezett tisztatereit ellátó légtechnikai rendszerekben alkalmazzák őket.
