Az tény, hogy a hőszivattyúk különösen gazdaságosak, mert működésükhöz megújuló energiát használnak fel, de ehhez mindig szükség van áramra is.
De mennyi? A hőszivattyú használatának tényleges villamosenergia-költsége számos tényezőtől függ, beleértve a hatásfokot, a hőszivattyú típusát és a fűtött ház állapotát.

Mennyi áramot használ egy hőszivattyú?

Ahhoz, hogy ezt a számot megkapjuk, tudnunk kell, hogyan is kell kiszámolni a hőszivattyú energiafogyasztását. A berendezés villamos áram fogyasztásának konkrét kiszámításához vagy becsléséhez szükségünk lesz:

• hogy mekkora a ház fűtési igénye, akár csak fűtés, akár fűtés és melegvíz készítés esetén,

• mennyi a hőszivattyú éves teljesítménye, fogyasztása,

• valamint hogy mennyibe kerül aktuálisan a villamos energia.

A fűtési igény értékét egy korábbi fűtésszámlán tudjuk megnézni (például, ha korábban gázzal fűtöttünk, ugyanakkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal lakossági energiadíj-kalkulátorával is lehet egy számítást végezni). Az energetikai tanúsítvány vagy új épület esetén a kiviteli terv számításai is ezt az értéket tartalmazzák. Az évenkénti fűtési igény kilowattórában és négyzetméterenként [kWh/(m2·a)] van megadva. Amennyiben az energetikai tanúsítványban keressük ezt az értéket, akkor – az épület energiaszükséglete – pont alatt fogjuk megtalálni.

Miért van szükség energetikai tanúsítványra?

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint az energetikai tanúsítvány egy olyan igazoló okirat, amely az épületnek a jogszabályban rögzített számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. Az Európai Unió minden tagállamára kötelező érvényű ennek a tanúsítványnak az alkalmazása, például az ingatlan eladásakor. Ezzel az intézkedéssel az volt a célja a törvényalkotóknak, hogy látva otthonunk besorolását, azaz energetikai állapotát, olyan intézkedéseket tegyünk, amivel csökkentjük a feleslegesen elhasznált energiát. A cél mindenképpen az, hogy a jelenlegi, több esetben pazarló energiafelhasználás érezhető mértékben csökkenjen. A jelen helyzetben pedig nagyon is aktuális egy ilyen intézkedés!

Milyen képletet kell használnunk a hőszivattyú villamosenergia fogyasztásának kiszámításához?

A képlet: (fűtési igény / éves teljesítménytényező) x villamosenergia ára, hőszivattyú esetén a H-tarifa árával érdemes számolni = a hőszivattyú teljes villamosenergia fogyasztása forintban. De nézzünk is rögtön egy példát: először számítsuk ki a hőszivattyú teljesítményfelvételét: egy 120 négyzetméteres alapterületű ingatlan esetén 55 kWh/m²/év az energiaigény.

Levegő hőszivattyú esetén a fűtési igény 120 x 55 kWh = 6600 kWh évente, az éves teljesítménytényezővel pedig tovább haladunk, amely 2,8: 6600 kWh / 2,8 = 2357 kWh évente.

Mi az a teljesítménytényező és mi a különbség közte és a COP érték között?

A teljesítménytényező egy olyan érték, amely a hőszivattyú hatásfokát adja meg. Összehasonlítja a szolgáltatott energiát, vagyis az áramfogyasztást a kinyert energiával, mindezt az egész évre vetítve mutatja meg. Például, a 4,0 éves teljesítménytényező azt jelenti, hogy a hőszivattyú 1,0 kWh villamos energiából 4,0 kWh hőteljesítményt termel. Tehát az arány 1:4.
A COP (Coefficience of performance, vagy más néven jósági fok) is a hőszivattyú hatékonyságának mértékével kapcsolatos, amit viszont laboratóriumi körülmények között határoznak meg. De akkor miért van rá szükség? A COP értéknek a hőszivattyú megvásárlásakor kell útmutatást adnia a vásárlóknak, mert a teljesítménytényező csak utólag mérhető vagy számolható, amikor a beépítés már megtörtént.

A példát folytatva, a fajlagos villamosenergia költséget úgy határozhatjuk meg, hogy egyszerűen megszorozzuk az áramfogyasztást az áram árával (22,68 -23,52 forint /kWh). Ebben az esetben mi a legmagasabb területileg illetékes villamosáram-elosztó árával számolunk, vagyis 2357 kWh x 23,52 /kWh = 55.436,6 forint a hőszivattyú éves villamosáram költsége. 

H-tarifa: bonyolult, de érdemes utánanézni

Az úgynevezett H-árszabást, köznyelven H-tarifát a jogszabály a lakosság számára a jogszabályokban és kormányzati rendeletekben teszi lehetővé. (Meg kell jegyezzük, a H-tarifával kapcsolatos jogszabályok, rendeletek közül nagyon sok helyen utalnak a 70/2009. (XII. 4.) KHEM rendeletre, azonban ezt valószínűleg már megváltoztatta a jogalkotó, és különböző, új jogszabályokba és rendeletekbe emelte át ennek szabályozását. Javasoljuk az MVM oldalán található jogszabálygyűjteményt, amely valószínűleg a legpontosabb összefoglalás, ami jelenleg elérhető.)

Ezekben rögzítették, hogy minden egyetemes szolgáltatónál elérhetőnek kell lennie a H-tarifának, illetve annak árszabását is meghatározták, ami jelenleg 22,68 forint és 23,52 forint/kWh között mozog. Annyit érdemes még megjegyezni, hogy a H-tarifa az éjszakai áramnál mindig olcsóbb lesz.

Mitől függ a hőszivattyú energiafogyasztása?

A hőszivattyú energiafogyasztása alapvetően két tényezőtől függ, magától a készülék teljesítményétől, valamint a fűtött épület állapotától. A hőszivattyúk energiájuk 80 százalékát a környezetből nyerik, és körülbelül 20 százalék elektromos áramra van szükségük a működésükhöz.
Attól függően, hogy milyen típusú hőszivattyút használunk és mennyire hatékony a hőszivattyú hatásfoka, ez eltérő villamosenergia költségeket eredményez.

Mindegyik hőszivattyú típusnak egyforma az energiafogyasztása?

Röviden és tömören: nem. A levegős hőszivattyú kedvező áron kapható, de ennek a fajta berendezésnek a legnagyobb az energiafogyasztása. A geotermikus hőszivattyú a talajból, a vizalapú hőszivattyú viszont a felszín alatti talajvízből nyeri az energiát. A három hőszivattyú típus közül ez a két fajta működik a leghatékonyabban és fogyasztja a legkevesebb áramot. Ezért a különböző hőszivattyú modellek hatásfokukat tekintve különböznek egymástól.

Mitől függ az épület hőigénye?

Fontos tudni, hogy minél nagyobb az épület teljes hőigénye, annál magasabb a hőszivattyú villamosenergia költsége.

Elsősorban a házban lakók számától. Ez különösen akkor fontos, ha a hőszivattyú nem csak a fűtést, hanem a melegvizet is biztosítja. Minél több az egy háztartásban élők száma, annál nagyobb a melegvíz fogyasztás. Amennyiben a hőszivattyút otthonunkban egyedüli fűtési rendszerként használjuk, akkor azt a berendezést többet működtetjük, mint egy úgynevezett bivalens rendszert (azaz kétfajta energiatermelő eszközt használó, mint pl. hőszivattyú-gázkazán, napkollektor-biomassza, hőszivattyú-kandalló stb.), ami például napelem rendszerrel van kiegészítve. Ez azt jelenti, hogy ha a hőszivattyút napenergiával kombináljuk, akkor az segít a költségmegtakarításban.

Másodsorban függ a ház állapotától. Egyrészt a ház mérete meghatározó, másrészt nagy szerepet játszik, hogy jól szigetelt új épületről vagy felújított régi épületről van-e szó. Attól függően, hogy mennyire modern az épület héjazata (azaz tetőzete, boltozata, a csapadék védelmére szolgáló burkolat) és az ablakok szigetelése, annál hatékonyabb és gazdaságosabb a hőszivattyú.

Harmadsorban figyelembe kell venni a fűtési rendszer méretét, minőségét, fajtáját. Azt mindenképpen megállapítható, hogy felületfűtési rendszerek esetén, például padlófűtésnél alacsony előremenő hőmérséklettel lehet számolni, amelynek eredményeként a hőszivattyú kevesebb áramot fogyaszt.