Furcsa, kesze-kusza információk láttak napvilágot az elmúlt években a napenergia-hasznosítás szaldó-elszámolásával kapcsolatban. Nyilvánvalóan ez érinti a klímahasználókat is, főként a megtérülést illetően.
Ideális helyzetben háztartási energiafelhasználásunk mértékét jó eséllyel tudjuk számottevően csökkenteni, ha megújuló energiaforrásokra építünk. Miközben az emberiség a szükségesnél kisebb lépésekben halad a fosszilis (olaj, gáz stb.) energiák kiváltása terén, bár a környezetvédelem ennek erősebb intenzitását igényelné, ezeket a folyamatokat sokszor a különböző logikus, vagy kevésbé érthető szabályozások nehezítik.
Amennyiben hűtési és fűtési céllal használunk hőszivattyút vagy split klímát, akkor érdemes megfontolni napenergia hasznosítását a szükséges árammennyiség előállítására. Korábban erről itt írtunk.
Persze a környezetvédelmi fenntarthatóság mellett fontos szempont az alacsonyabb áramfogyasztás, a rezsi csökkentése, így egy adott napelem-beruházás megtérülési mutatói különösen fontosak a mai világban.
Napelem-beruházás megtérülése
A napelemes rendszer telepítésének költsége nyilvánvalóan akár magas is lehet, családi pénztárcától függően, de ha idővel megtakarítást tudunk realizálni az energiaszámlákon, akkor hosszú távon mindenképpen megéri. Azaz röviden: megéri a beruházás, a megtérülés változó mértékben, de megvalósul.
Hiszen a megtérülés attól is függ,
-
mekkora teljesítményű klímát vásárolunk,
-
mekkora légköbméternyi területet akarunk hűteni és fűteni,
-
valamint egyáltalán mennyit használjuk a klímát vagy hőszivattyút, azaz mennyire vagyunk takarékosak, milyen a komfortérzetünk stb.
Kijelenthetjük ezt akkor is, ha – mint kiderült – a 2022-es kormányzati szigorítás oka elsősorban az, hogy az ország villamos rendszere nem volt alkalmas a megnövekedett megújuló energia betáplálásra, azaz nyáron, amikor jelentős mennyiségű napenergia termelődik, sokkal többet kell „beengedni” a teljes villamos hálózatba, mint amennyit a rendszer elbír. Ezzel kapcsolatban egyébként intenzív fejlesztéseket jelentettek be, azaz várható, hogy ha éveken belül is, de előbb-utóbb a villamos hálózat is alkalmas lesz a megtermelt napenergia befogadására.
„Óriási pazarlás történhet a napenergia-visszatáplálás megtiltásával, mivel a napközben fel nem használt energia később nem tud rendelkezésre állni, ráadásul duplájára nőhet a napelemes rendszer telepítésének megtérülése” – mondta az Indexnek a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke 2022 októberében.
Ezzel együtt a választott klíma típusa is fontos, amikor azt vizsgáljuk meg, érdemes-e napelemes rendszerrel együtt légkondicionálóba fektetni. Az energiatakarékosabbra tervezett berendezések hosszú távon költséghatékonyabbak lesznek, sőt egyes klímákat kifejezetten napelemekkel való használatra terveztek, amelyek hatékonyabban tudják felhasználni a napelemek által termelt energiát.
Most éppen nincs szaldó-elszámolás
A korábbi működési elv szerint aki napelemet használt, a nyári többlet-energiát, azaz amit nem használt el aktuálisan, beszámíthatta a téli fogyasztásába, azaz könnyen kialakulhatott olyan helyzet, hogy valójában egész évben ingyenesen használhatta elektromos eszközeit. Az éves elszámolásnál derült ki, hogy a nyári előállított energiához képest télen mennyit használt fel, és csak a különbözetet kellett kifizetni. Ez jelentős mértékben támogathatta a beruházás megtérülését.
Az állami döntés után ez a lehetőség megszűnt. Ezzel együtt vannak olyan hangok, hogy a későbbiekben még visszaállíthatják a szaldós rendszert.
A rezsinövekedés felgyorsíthatja a megtérülést
Tavaly ugyanakkor az áram nemzetközi jegyzési ára jelentősen megemelkedett, amit a hazai szolgáltatóknak is követniük kellett.
A Naplopó Kft. számolása szerint azonban a nagyjából 10 éves megtérülési idő a magas áramár miatt így is megvalósulhat. Azt írják, „a megtérülési idő 1 kW beépített teljesítményű napelemes rendszerre vonatkoztatva, átlagosnak tekinthető bruttó 550 ezer forint beruházási költség és 1100 kWh éves villamos energia megtakarítás esetén, valamint
37,56 Ft/kWh áramdíjjal kalkulálva, egy hálózatra tápláló napelemes rendszer a jelenlegi áramár mellett megközelítőleg 10 év alatt térül meg.
Gyakran használt kifejezések
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja.
Egyszerűbben: a napkollektor elsősorban használati melegvíz (szakmai rövidítésben: HMV) előállítására alkalmas, azaz fűtésre nem igazán. Míg a napelem (vagy napcella) már energia, elektromos áramot is képes termelni.
Azaz ha süt a nap, akkor termelődik az áram és van meleg víz, ha nem süt, akkor – minimális mértékben így is, de – nem termelődik áram.
Ha Te is szeretnéd kihasználni a napelemmel kombinált klímaberendezés előnyeit, keresd szakértő szakembereinket!
Fotó: Freepik