Sorozatunk előző részében bemutattuk a lábazat és a homlokzat szigeteléséhez leggyakrabban használt anyagokat. Nézzük, milyen munkálatokra lehet még szükség ahhoz, hogy javuljon otthonunk hőmegtartó képessége, és a klíma is optimálisan működjön.
Cikksorozatunk 3. része.
Padlásszigetelés
Családi házaknál a nyári meleg szempontjából is nagyon fontos a padlásszigetelés. Ahogy a napsugárzás felforrósítja a tetőt, a padlástér is erősen átmelegszik. Amikor a lakást klimatizáljuk, vagyis lehűtjük, a lakótér és a tetőtér hőmérséklet-különbsége miatt a padlásról a meleg „lecsorog” az otthonunkba. Ez ellen megfelelő padlásszigeteléssel védekezhetünk; így kevésbé dolgoztatjuk meg a légkondicionáló berendezést, és az áramszámlán is spórolhatunk.
A tetőtér szigeteléséhez jellemzően üveggyapotot vagy kőzetgyapotot használnak. A szigetelés egy részét általában a szarufák között helyezik el kb. 15 centiméter vastagságban, majd ez alá még egy 8-10 centiméter vastagságú réteget tesznek.
Mivel a szigetelőanyag idővel összezsugorodhat, az alsó réteget célszerű egybefüggően felhelyezni. Ellenkező esetben az illesztéseknél rések keletkezhetnek, ami hőhidak kialakulásához vezet.
Mi a teendő a klímaberendezés kültéri egységével?
A ház külső homlokzati szigetelése előtt a már meglevő klímát érdemes szakszerűen leszereltetni: a hűtőközeg visszanyerését, az elektromos kábelek kikötését, a rézcsövek lebontását és szigetelését bízzuk szakemberre. Így a klímaszerelőnek könnyebb lesz a későbbi visszahelyezésnél.
A külső egységet semmiképpen nem szabad körbeszigeteltetni, az ugyanis jelentősen lerontja a klíma hatékonyságát, és növeli a berendezés meghibásodásának kockázatát.
Vissza- vagy felszereléskor a légkondicionáló kültéri egységét legkevesebb 20 centiméternyire kell elhelyezni a faltól, így a készülék zavartalanul átszívhatja a ventilátoron a hűtésre használt levegőt. Ha szigetelt falra szerelik fel a klímát, akkor a szokásosnál jóval hosszabb és erősebb csavarral, tiplivel kell dolgozni, hogy a kötőelem átérje a szigetelés vastagságát. Ezenkívül a csavarok alá a szigetelés vastagságával megegyező távtartót kell felhelyezni, így a konzol felrakásakor a meghúzott csavar nem károsítja a szigetelést.
A csöveket is szigetelni kell!
Akár a homlokzatra, akár a tetőre vagy az erkélyre helyezzük a kültéri egységet, a nagyobb hőveszteség és a páralecsapódás elkerülése miatt a kalorikus csöveket is hőszigeteléssel kell ellátni, sőt, a fűtésre is használt klímák csöveit érdemes duplán szigetelni.
Ezek a szigetelések azonban nem örök életűek, időről időre szükség lehet karbantartásukra vagy pótlásukra. A hiányosan szigetelt, környezeténél hidegebb csövön ugyanis lecsapódik a pára, ami a megmaradt szigetelés alatt beszivároghat a beltéri egység alá, és a fal átázhat.
Elsősorban a nap UV sugárzása porlasztja el a habosított műanyag szigetelőanyagokat. A napsugárzás ellen leghatékonyabban az öntapadó alumínium szalagok védenek (ezeket azonban gyakran kikezdik a madarak). A legjobb, ha a jól szigetelt csövezés a kültéri egység mögött vagy annak közvetlen közelében lép ki a falból, így kevésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak, és a homlokzatot is kevésbé csúfítja.
