Jön a tél menthetetlenül, a rezsiszámlák miatt aggódnak sokan, miközben a nyári egyre erősebb kánikula miatt növekszik azon háztartások száma, amelyek emiatt is terveznek hűtő-fűtő, négyévszakos klímát telepíteni otthonukba. De milyen teljesítménnyel és paraméterekkel kell rendelkeznie egy ehhez szükséges berendezésnek hogyan tervezzük és számoljuk ki a szükséges teljesítményt, mi történik, ha áramszünet van, és másképpen kell-e karbantartani a fűtésre is használt légkondicionálót?
Húsbavágó, fontos kérdések, de mi segítünk!

 

A légkondicionáló fűtési célú használata egyre népszerűbb megoldás az otthonokban, ugyanakkor különös figyelmet igényel a tervezése és kivitelezése.
Néhány fontos szempont:
Mindenekelőtt – akár
klímaszerelő szakember bevonásával – válasszuk meg a készülék helyét és méretét, mivel a fűtéshez a beltéri és kültéri egységek optimális elhelyezése kulcsfontosságú. 

 

Hogyan számoljuk ki a fűtési célú légkondicionáló teljesítményét?

A megfelelő teljesítmény kiválasztása kulcsfontosságú a fűtési célra használt légkondicionáló esetében. Az optimális teljesítmény kiszámításához a következő szempontokat kell figyelembe venni:
Először mérjük meg a fűteni kívánt helyiség alapterületét (m²), majd szorozzuk meg a belmagassággal, hogy megkapjuk a helyiség térfogatát (m³).

 

Szigetelés és hőszükséglet

A helyiség szigetelésének minősége nagyban befolyásolja a szükséges teljesítményt. (A szigetelés szükségességéről korábban itt írtunk egy cikksorozatot.) Jól szigetelt épületekben ugyanis logikusan kevesebb energia szükséges a fűtéshez, míg rosszul szigetelt helyiségekhez erősebb készülék szükséges.

  • Jól szigetelt házak esetében 30-40 W/m³ számolható.

  • Gyengén szigetelt házaknál 50-60 W/m³ is szükséges lehet.

Külső hőmérséklet és SCOP

A légkondicionáló fűtési teljesítménye nagyban függ a külső hőmérséklettől. Fontos, hogy olyan készüléket válasszunk, amelynek SCOP (Seasonal Coefficient of Performance) értéke magas, mert ez tükrözi a készülék hatékonyságát különböző hőmérsékleti viszonyok között. A magasabb SCOP-értékű készülékek kevesebb energiát használnak fel, így költséghatékonyabbak.

 

Példaszámítás

Tegyük fel, hogy egy 20 m²-es szobát szeretnénk fűteni, amelynek belmagassága 2,7 méter. A légköbméter kiszámítása:

20 m² × 2,7 m = 54 m³

Ha a ház szigetelése átlagos, és 50 W/m³ számolható, akkor a szükséges teljesítmény:

54 m³ × 50 W/m³ = 2700 W, azaz 2,7 kW

Ez a példa egy jól szigetelt, kis helyiségre vonatkozik. Nagyobb, rosszabbul szigetelt területekhez arányosan nagyobb teljesítmény szükséges.
Ezeken kívül figyelembe kell venni továbbá a légkondicionáló által biztosított fűtési hatékonyságot hidegebb időben is.
Válasszunk olyan készüléket, amely megbízhatóan működik akár -15°C-os külső hőmérsékleten is, ha télen rendszeresen használjuk, de legyünk figyelemmel az energiahatékonyságra is.

 

Mi történik áramszünet esetén?

Ha áramszünet alatt a légkondicionáló nem működik, a modern készülékek gyakran automatikusan visszaállítják a beállításokat, miután az áram visszatér. Érdemes azonban UPS-t vagy generátort alkalmazni kritikus fűtési helyzetek esetére.

 

Fűtési célú klíma karbantartása

A fűtési funkcióval rendelkező légkondicionálók karbantartása nem különbözik alapvetően a hűtésre használt légkondicionálóktól, de a használat gyakorisága és a kültéri egység téli körülményei miatt gyakoribb ellenőrzésre lehet szükség. A kültéri egységet például javasolt télen havazás és jegesedés ellen védeni.

És mindez még nem lenne elég, néhány napja elindult a Magyar Fűtésmegújítási Program, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy fűtési célú klímát vásároljunk és telepítsünk! Részletek és tájékoztat videó ide kattintva érhető el!

 

A klímaszerelő.hu oldalon sok tapasztalt szakember várja a jelentkezést, hogy hatékonyan, gyorsan, szakszerűen elvégezzék a telepítést vagy karbantartást! 

Fotó: Klímaszerelő.hu