Ha otthonunk fűtéséről van szó, jó esetben több lehetőség közül választhatunk, azaz elérhető a vezetékes gáz és a villamos áram is. A klímával és a gázzal való fűtés manapság a két leginkább elérhető lehetőség. A dilemmának az idő és a változások előrehaladtával azonban egyre kevésbé van létjogosultsága, hiszen a 2022-es gázár-robbanás megelőlegezi, hogy lehetőség szerint áramot érdemes használni, ezt pedig megújuló energiaforrással kiegészíteni.

Erős európai és hazai cél a gázfűtés kiváltása fűtésre is alkalmas klímával

Mindeközben persze a jelenleg egyre erősebb európai uniós közösségi gazdaságpolitikai tendenciákhoz igazodva Magyarország is tervezi a gázimport, azaz a gázfüggőség csökkentését. Ezzel együtt arról se feledkezzünk meg, hogy a fosszilis energiahasználat kiváltása pedig jelentős környezetvédelmi cél, elsősorban a megújuló energiák használatát előtérbe helyezve. Ebben a cikkben például arról írtunk, hogy érdemes-e napelemmel használni klímát.

„A split klíma alapú fűtés olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés. Persze mi is tudjuk, hogy ezt még be kell szerelni.”

– idézte a portfolio.hu még tavaly augusztus végén a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A cikkben ki is számolják, és egyértelműen meg is állapítják, hogy a fűtésre is használt klímák, hőszivattyúk lényegesen nagyobb energiahatékonysággal fűtenek, mint a vezetékes gáz esetén. Még tovább erősíti a klímák használata melletti érveket, ha az október 15. és április 15. közötti időszakban a H-tarifával számolunk el az áram díjáért, még akkor is, ha a telepítési költséghez hozzáadódik a H-tarifa bekötésének nem jelentéktelen költsége. A hőszivattyú áramfogyasztásáról és a H-tarifáról ebben a cikkben írtunk korábban.

Fűtés klímával: telepítés, hatékonyság, megtérülés  

Amikor a légkondicionálás és a gázfűtés közötti választásról dönt, az egyik legfontosabb tényező, amelyet figyelembe kell venni, a befektetés megtérülése (ROI). Általánosságban elmondható, hogy a klíma ugyan drágább, de hatékonyságának köszönhetően hosszú távon pénzt takarít meg. Másrészt a gázfűtés alacsonyabb hatékonysága miatt hosszú távon nem biztos, hogy olyan költséghatékony, nem beszélve a hektikus nemzetközi import árakról.

A villamos energia jelentősen drágább, mint a gáz, ha egy energiaegység előállításáról van szó, így az elektromos panellel vagy a kazánnal történő fűtés, esetleg a melegvíz-előállítás meglehetősen költséges lehet. Szerencsére a modern hőszivattyúk és klímák sokkal hatékonyabbak, mivel egy egyszerű trükköt alkalmaznak: fűtéskor megfordítják az irányt, és elkezdik hűteni a külsőt, a hőt pedig a belső tér fűtésére használják fel. Ezt a SCOP (Seasonal Coefficient of Performance), úgynevezett szezonális teljesítménytényező méri, amely megmutatja, hogy a klímák és hőszivattyúk mennyivel több hőt képesek egy egységnyi villamos energiából előállítani egy átlagos szezonban, mint egy egyszerű elektromos fűtőelem. Minél melegebb van, és minél alacsonyabb hőmérsékletet kell előállítaniuk, annál hatékonyabbak. Ugyanakkor 4-5 Celsius-fok alatt nem sokkal olcsóbb a működtetésük, mint a gázzal működőké, és a kemény fagypont alatti hőmérsékleten a légkondicionáló berendezések is többe kerülnek, mint a gázüzeműek.
Persze az egyre enyhébb téli időjárás miatt sajnos joggal számíthatunk arra, hogy a klímával való fűtés egyre gazdaságosabb lesz 0 fokok alatt is, hiszen jelentős kilengés a minuszos tartományba egyre ritkább lesz, vagy legalábbis nem annyira hosszan tartó.
Ami bizonyosnak tűnik a szakértők szerint, hogy egy ilyen téli időszakkal számolva mintegy 20-30 százalékkal lehet olcsóbb a klímával történő fűtés, mint a gázzal.

Hűtő-fűtő klíma beruházási költsége: telepítés, H-tarifa, éves karbantartás

A különböző paraméterek miatt természetesen nehéz egy átlagos és megbízható számolást végezni, de egy fűtésre is alkalmas klíma telepítési költsége is elérheti akár az 1-2 millió forintos tételt. Persze ebbe beleszámoltuk a készülékeket, valamint a szükséges csatornázás tárgyi költségeit is.
Mint fentebb írtuk, a gazdaságos üzemeltetés működtetéshez jelentősen hozzájárulhat a H-tarifa bekötése, amely további költséggel jár.
És természetesen számolni kell, mint a gázfűtés esetében is, a szokásos éves karbantartással, amelyet szakember minimum évente két alkalommal javasolnak, ősszel és tavasszal, amikor az időjárás lehetővé teszi.

A klímahasználat hátrányai

Amelyek talán nem is lehetnek hátrányok, azonban a fogyasztói visszajelzések alapján érdemes erről is írni.
Nyilvánvalóan ilyen lehet, amely jelentősen eltérhet a korábban megszokott gázfűtéssel szemben az állandó légáramlás vagy hanghatás. Utóbbit a rendszeres karbantartással hatékony módon lehet megelőzni.
Egy meghibásodás esetén – mint minden más eszköznél –, különösen a téli hónapokban kellemetlen lehet a szerelőre történő várakozás. Többen javasolják, hogy – ha már van – éppen ezért érdemes megtartani egyfajta alternatív fűtési lehetőségként a gázfűtést, legyen szó gázkazánról vagy konvektorról. Az olcsóbb megoldás így is, úgy is a klíma használata lesz.

Jönni fognak lakossági pályázatok, ezzel jelentősen csökkenhet a megtérülés

Bár természetesen az elmúlt években is voltak már olyan állami források (pl. otthonfelújítási program), amelyek segíthették a beruházás, telepítés költséghatékony megvalósítását, már most tudható, hogy az Európai Unió következő pénzügyi ciklusában nagyon jelentős „szeletet” kaphat a megújuló energiák használata, valamint a lakossági fűtéskorszerűsítés, a gázfüggőség csökkentése. Ebbe pedig több szempontból is belefér a kisfogyasztói klímás fejlesztés támogatása.

Portálunk nyomon követi majd ezeket a lehetőségeket, és amint lesznek friss és hiteles információink, írni fogunk ezekrői itt. Kövessenek bennünket!

A klímaszerelő.hu oldalon sok tapasztalt szakember várja a jelentkezést, hogy hatékonyan, gyorsan, szakszerűen elvégezzék a telepítést!

Fotó: Freepik